II. János Pál

Canadas-First-Pope-John-Paul-II

Kedves Testvérek!

János Pálról az emberről a papról a pápáról és Szentről beszélni nagy tisztesség, de még nagyobb felelősség!

Röviden, érthetően, beszélni róla szinte lehetetlen.

Amit tehetek az annyi, hogy tényeket, idézeteket sorolok és remélem, hogy ez hasonló érzelmeket és indulatokat vált ki mindenkiből, mint amit én éreztem, mikor leírtam.

A fejezetek címei az életéről készült filmeket idézik!

Karol, az ember aki pápa lett

1920 május 18-án Wadowicében született:

Édes apja: katonatiszt volt az Osztrák–Magyar Monarchiában

Édes anyja: tanítónő

Testvérei: Edmund, 1906. augusztus 28-án született

Együtt jártak focimeccsekre, a kis Lolek (ahogy gyerekként hívták) felülhetett ilyenkor bátyja nyakába, hogy jobban lásson. Amikor Edmund elkezdett dolgozni a Bielsko Biała-i kórházban, gyakran meglátogatta őt és színészi játékával szórakoztatta Edmund betegeit.

(volt egy kislány testvére is, aki csupán néhány hétig élt.)

1929-ben 45 évsen meghalt édesanyja, ekkor ő elsőáldozó és 9 éves volt.

1930-ban befejezte az általános iskolát és beiratkozott a Marcin Wadowia Gimnáziumba. Itt érték az első “külvilági” (értsd: családon kívüli) hitbéli behatások.  Erről később igy ír:

“Amikor még gimnazista voltam Adam Stefan Sapieha krakkói hercegérsek meglátogatta a wadowicei plébániánkat. Hitoktatóm, Edward Zacher atya engem jelölt ki üdvözlő beszéd elmondására. Átéreztem a megtiszeltetést”

1932 december 5-én egyik betegétől elkapott skarlát miatt, orvos bátyja is 26 évesen meghalt.

“Édesanyámat korán elvesztettem, és bátyám halála után kettesben maradtunk apámmal. Foglalkozása szerint katona volt, s anyám halála után még elmélyültebb imaéletet élt. Sosem beszéltünk egymás között a papi hivatásról, de apám példája mintegy első, házi szeminárium volt a számomra”.

1938 május 3-án a gimnázium utolsó évében részesült a bérmálás szentségében

1939 május 27-én érettségizett, ezzel egyidőben Krakkóba költöztek és beiratkozott a krakkói Jagelló Egyetemre.

Az egytemen a tanrendben 10 tanegység fölvétele volt kötelező, ő 36-ot vett föl.

1939 júniusában letette minden vizsgáját és befejezte az egyetem első évét.

Szeptember 1-én viszont a németek megszállták Lengyelországot! Tanulmányai megszakadtak.

1940 őszén fizikai munkásként kezdett dolgozni a Solvay gyár kőfejtőjében.

1942 őszén jelentkezett a krakkói érsek rezidenciáján, hogy a felvételét kérje a titkos papi szemináriumba.

1944 február 29-én komoly balesetet szenvedett.

Munkájából hazafelé menet, miután egy német teherautó elütötte, elesett és elveszítette az eszméletét is.

1946 július elején letette az összes vizsgáját, befejezte teológiai tanulmányait.

1946 november 1-én fogadta elörehozott pappá szentelését az érsek magánkápolnájában, azért hogy Rómába mehessen továbtanulni.

1948 június 14-én kitűnő eredménnyel megvédte doktori disszertációját.

1951-ig ő volt a krakkói egyetem káplánja.

Papként nagyon közvetlen volt. Egyetemista, felnőtt tanítványaival kirándult, kajakozott síelt, közben hitünk fontos dolgait mondta el végtelen egyszerűséggel.

1958-ban szentelték püspökké és nevezték ki krakkói segédpüspökké.

1964-január 13.-án VI. Pál pápa Krakkó érsekévé nevezte ki

1967-ben pedig bíboros lett.

1978-ban, VI. Pál pápa halála után tagja volt a konklávénak, amely megválasztotta I. János Pál pápát, aki csak 33 napig uralkodott.

Október 16-án a halála után összehívott újabb konklavé pápává választotta és elődjére emlékezve II. János Pál néven lett  Szent Péter apostol 263. utódja.

455 év után ő volt az első nem olasz pápa, és egyben ő volt az első lengyel pápa.

Karol – A pápa, aki ember maradt.

1979 január 25–február 1. első külföldi apostoli útja Dominikába és Mexikóba vezet

1979 június: a Szentatya először látogat hazájába, Lengyelországba.

1980 május: Afrikába utazik

1981 február: látogatás a Fülöp-szigeteken és Japánban.

1981 május 13-án a római Szent Péter téren a török Ali Agca közvetlen közelről lőtt rá, súlyosan megsérült.

1982 május 12-én a portugáliai Fatimában egy spanyol pap újabb merényletet próbált elkövetni a pápa ellen, de az meghiusult.

A merénylő nem értett egyet a második vatikáni zsinat határozataival.

1982 június: másodszor ellátogat szülőhazájába, Lengyelországba

1984 februárjában a pápa apostoli levelet ad ki a szenvedés keresztény értelméről.

1986 januárjában “béke-imanap” tartására tesz javaslatot Assisiben

1987 március: bemutatják legújabb, Redemptoris Mater (A Megváltó édesanyja) kezdetű Mária-enciklikáját

1989 A kommunizmus bukása sokak szerint II. János Pál pápa “világi életművének” köszönhető.

1991-ben állapította meg egy orvos, hogy a pápa Parkinson-kórban szenved.

1993 május 30-án megalapította a kaposvári egyházmegyét

1994-ben – “Átlépni a remény küszöbét” címmel, első kiadásban 35 nyelven adják ki könyvét.

Áprilisban bejelenti, hogy a 2000. szent évben békeimára hívja meg a zsidókat, a muzulmánokat és a keresztényeket a Sínai-hegyre, ahol Isten átadta Mózesnek a törvénytáblákat

Júniusban felvette a teljes körű diplomáciai kapcsolatokat Izraellel.

1998 januárjában Fidel Castro Kubájába látogat

1999 December 24-én éjfélkor a pápa megnyitja a Szent Péter-bazilika szent kapuját, és ezzel a jubileumi, 2000-es szentévet.

2000-ben a pápa közbenjárására Agca kegyelmet kapott

2003 március 23-án boldoggá avatja Batthyány-Strattmann Lászlót, a szegények orvosát

Szeptember 28-án 31 új bíborost – köztük Erdő Péter prímást, esztergom–budapesti érseket – nevez ki

2004 Augusztus 14-én kétnapos lourdes-i zarándokútja kezdete: II. János Pál utolsó, 104. külföldi utazása.

2005 Halála éve a súlyos beteg pápa életért folytatot harcával és munkásságának lezárásával telt.

Január 18.-án történelmi eseményre kerül sor a Vatikánban: magánkihallgatáson fogad 160 rabbit, akik a világ különböző tájairól érkeztek Február 1-jén a pápát kórházba szállították, mert influenzától és torokgyulladástól szenvedett.

Február 24-én belázasodott és nehezen kapott levegőt, emiatt újra kórházba szállították és gégemetszést hajtottak végre rajta.

Március 13-án visszatért rezidenciájába. A húsvéti misét sem tudta pontifikálni, csak integetett a hívek tömegének.

Március 31-én egy fertőzés következtében belázasodott, de kérésére nem vitték kórházba, mert a Vatikánban szeretett volna meghalni.

Április 1.-én  állapota egyre rosszabbodott. Ugyanezen a napon szívrohamot is kapott. Délután öt óra körül elveszítette az eszméletét.

Április 2-án, az általa alapított Isteni Irgalmasság vasárnapjának vigíliáján halt meg 21 óra 37 perckor.

Jeruzsálem utcáin sok ember siratta az elhunytat. A megszólaltatott izraeliek egy része odáig ment, hogy “a zsidók pápájának” nevezte a katolikus egyházfőt

2005 április 8-án temeték el a vatikáni Szent Péter-bazilikában.

János Pál – A béke pápája, akit szenté avattak

Temetése alatt a hívek “Santo subito!” felkiáltással azonalli szenté avattását kérték.

  1. június 28-án megnyitották a boldoggáavatását.
  2. 2009. decemberében XVI. Benedek „tiszteletreméltó” címmel ruházta fel, ami az utolsó lépés a boldoggá avatás előtt.
  3. május 1-jén avatta boldoggá, és ünnepét október 22. napjában jelölte meg.
  4. április 25-én az orvosi bizottság, amely egy II. János Pál pápa közbenjárására történő gyógyulást vizsgált, bejelentette, hogy az eset tudományosan megmagyarázhatatlan és csodának minősül.
  5. szeptember 30-án Ferenc pápa a napközi imaóra keretében kihirdette, hogy 2014. április 27-én, húsvét második vasárnapján, az Isteni Irgalmasság ünnepén amit Ő alapított és aminek vigiliáján 9 éve elhunyt, Szentté avatják.

Epilógus

Pápaságának több mint 26 éve alatt számos elődjének rekordját döntötte meg:

Ő a huszadik század leghosszabb ideig uralkodó pápája, a 265 katolikus egyházfő közül csak három

Szent Péter (Kr.u. 64/67-ig), Pius (1846-1878) és XIII. Leó (1878-1903) ült hosszabb vagy ennyi ideig a pápai trónon.

János Pál volt a legtöbbet utazó pápa, 104 külföldi látogatása során 129 országot keresett fel, több mint egymillió kilométert tett meg a Föld körül.

Mindenkinél több szentet (428-at) és boldogot (1338-at) avatott köztük Teréz anyát.

232 bíborost nevezett ki, köztük Dr. Erdő Pétert bíborosunkat is, és több mint 1000 audienciát tartott, több mint 3300-szor szólt a hívők tízmillióihoz az általa kezdeményezett új evangelizáció jegyében.

Megreformálta a kánonjogot, a katolikus egyház törvénykönyvét, elkészíttette az új katolikus katekizmust, a vallásoktatás egyetemesnek szánt kézikönyvét.

Két alkalommal járt Magyarországon: először 1991. augusztus 16-20. között, majd 1996. szeptember 6-7-én a pannonhalmi bencés monostor fennállásának 1000. évfordulója alkalmából.

A boldogok közé emelte a magyarok közül Apor Vilmost és Batthyány-Strattmann Lászlót. Magyar szentjeink közül ő kanonizálta Kingát és Hedviget.

Lisieux-i Szent Terézt, templomunk védőszentjét az Egyház doktorává nyilvánította.

Tizennégy enciklikát,

14 apostoli felhívást,

11 apostoli konstitúciót és

44 apostoli levelet

adott ki az egyház és az emberi lét alapvető kérdéseiről.

A lengyelen kívül kitűnően beszélt franciául, angolul, spanyolul, németül, olaszul, és más nyelveket is, a hívőket rendszerint anyanyelvükön köszöntötte az ünnepeken és meghallgatásuk során- köztük  magyarul is.

Beszédeit maga írta, s az addig használatos „pápai többes szám” (Mi) helyett az egyes szám első személyt (Én) használta.

A megbékélés érdekében 10 esetben kért bocsánatot a katolikus egyház képviselői által a történelem folyamán különböző személyek és csoportok ellen elkövetett bűnökért.

A londoni The Times szerint  “II. János Pál a legjelentősebb pápa Szent Péter óta.”

Isten kegyelméből két alkalmam volt találkozni vele! 1989-ben ereje teljében a VI. Pál teremben, másodjára halála elötti utolsó hamvazó szerdai homiliáján a Sancta Ceciliában, ahol a már előhaladott Parkinzonizmusban szenvedő pápát hosszas előkészítés után egy kocsin állva tolták be a templomba és egyetlen mondatott volt képes kimondani, de az felejthettlen marad mindnyájunknak akik jelen lehettünk.

Megemlékezésemet II. János Pál egyik utolsó üzenetével zárnám:

“Derűs vagyok, legyetek azok ti is”.

Bár a szobrunk a megtört Pápát ábrázolja meggyőző hitelességgel az általa kért derűvel gondoljunk rá mindig!

Bocsánatkérések

  1. János Pál pápasága második felében a megbékélés érdekében több esetben bocsánatot kért a katolikus egyház képviselői által a történelem folyamán különböző személyek és csoportok ellen elkövetett bűnökért, többek között a következőkért:
  2. Galileo Galilei meghurcolásáért és házi őrizetre ítéléséért a heliocentrikus világkép miatt (1992-ben);[45]
  3. az afrikaiaktól a keresztényeknek a rabszolgasággal kapcsolatban elkövetett bűneiért (1995-ben);[46]
  4. a nőkkel szemben elkövetett igazságtalanságokért (1995-ben);
  5. a protestánsokkal szemben a 16. századi ellenreformáció során elkövetett bűnökért (1995-ben);
  6. egyes keresztények hallgatásáért a holokauszt idején (1998-ban);
  7. Husz János megégetéséért (1999-ben);
  8. 2000-ben a türelmetlenségért és az erőszakért a másként gondolkodókkal szemben, a keresztes háborúk során elkövetett borzalmakért, az inkvizíció módszereiért, a keresztények közötti széthúzást eredményező vétkekért, a kiátkozásokért, üldözésekért;
  9. a zsidók ellen elkövetett vétkekért, a korábbi időszakokban tanúsított megvetésért, az ellenségeskedésért, a hallgatásért;
  10. az evangelizáció során elkövetett bűnökért: amelyek a béke és a népek jogai ellen hatottak, sértettek más kultúrákat és vallásokat, semmibe vették az emberi méltóságot, a nők, a más fajok és népcsoportok jogait;
  11. azokért a tettekért, amelyeket a társadalmi igazságosság, a gyengék, a még meg nem születettek ellen követtek