Történelem

 

A Rákoshegyi templom története

Rákoshegyi katolikus templom Rákoskeresztúrhoz tartozott egyházilag. Kezdetben télen az óvodában miséztek, nyáron pedig a kertben. Toldy Lászlóné 1924-ben alapítványt tett templomépítés céljára. Az alapítvány összege 100 ezer korona volt. Templomát Irsy László építész-tanár tervezte. Alapkövét 1934-ben helyezték el és 1937 májusára készült el a templom  Haász István tábori püspök 1937 májusában szentelte fel Lisieuxi Szent Teréz tiszteletére, és hamarosan úgynevezett mozaikjegyeket bocsátottak ki. Ez tulajdonképpen egy-egy cementlapot jelentett a padozatban, amelyet a téglajegyhez hasonlóan, meghatározott összegért bárki „megvehetett” adományként. A templomot építő plébános Dr. Béky László esperes a templomszentelést már nem érhette meg. Egy hónappal az ünnepség előtt hunyt el, emlékét a templomkertben a szentély mögötti feszület talapzatán látható márványtábla őrzi. A híveket ekkor még Rákoskeresztúr gondozta lelkileg az utód, Richter József keresztúri plébános vezetésével. 1941-ben az a Nacsa Lajos vette át a lelkészség és az egyházközség vezetését, aki később visszamenőleg 1925-től írni kezdte a Historia Domust, a helyi katolikus egyház történetét. A lelkészség a negyvenes évek végén vált önálló plébániává, ekkoriban határozták el egy új, kőből építendő oltár elkészítését. A gyűjtést követően a szobor- és az oltártervekre kiírt pályázatot Grantner Jenő nyerte meg. A főoltár rajzának elkészítését és később az építés irányítását Bock Endre építész vállalta. Az ideiglenes, fából készült Mária-oltárt 1948 januárjában bontották le, fönn a kóruson, az orgona mögött – aranykeretes kép formájában – még ma is látható. Az igényesen kivitelezett kő oltárasztal feletti oltártáblák domborművei két epizódot ábrázolnak Lisieuxi Szent Teréz életéből. A templomot 1958-ban, majd 1979-ben renováltak. 2000-ben kifestették a templombelsőt, a szentély seccoit is ekkor restaurálták.

A külső falnál, a kapu bal oldalán áll Kisfaludy Strobl Zsigmond „Krisztus elesik a kereszttel” című szobra, melyet a művész szülei részére síremlékként készített, és a régi rákoskeresztúri temető felszámolásakor itt helyeztek el.

A templom épülete mellett áll Babusa János kerületi szobrász II. János Pálpápát ábrázoló köztéri alkotása, ami a pápa első magyarországi egész alakos szobra.
Babusa János 2005-ben először kisplasztikát készített az akkor már elhunyt pápáról, majd ezután kezdett hozzá kőből kifaragni a szobrot. A szobor elkészítésének összegét a Lengyel Kisebbségi Önkormányzat, XVII. kerület önkormányzata  helyi vállalkozók és magánszemélyek adományaiból fedezték.
Felszentelésére 2008. március 29.-én került sor.
Az eseményen részt vett többek között Joanna Stempińska, a Lengyel Köztársaság budapesti nagykövete, Erdő Péter bíboros-prímás, esztergom-budapesti érsek, Juliusz Janusz érsek, Magyarország Apostoli Nunciusa és Andrzej Dzięga sandomierzi megyéspüspök.

A szobor egy mesterséges domb tetején helyezkedik el, melyet 6 lépcsőfokon meg is lehet közelíteni. Ez a lépcsősor a szobor része. A pápa görnyedt tartással áll ott fenn, bal kezével botra támaszkodva, jobb keze ujjai begörbítve.
Arcán a szokásos jóságos mosoly látszik.