Pályázati beszámoló 2025

Plébániatemplomot ért viharkárok helyreállítása

A jelen beszámolóval teljesítjük a tájékoztatási kötelezettségünket:
Magyarország Kormánya (A Miniszterelnökség kezelő szerveként eljáró Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.) a Budapest-Rákoshegyi Lisieux-i Szent Teréz Plébánia számára a „Plébániatemplomot ért viharkárok helyreállítása” támogatási cél megvalósítása érdekében 12.000.000,- Ft vissza nem térítendő támogatást biztosított.

Projekt címe: Plébániatemplomot ért viharkárok helyreállítása”
Pályázati azonosító: EGYH-EOR-25-P-0102
Kedvezményezett adatai: Budapest-Rákoshegyi Lisieux-i Szent Teréz Plébánia, 1174 Budapest, Kép utca 15.
Pályázatban érintett épület: Budapest-Rákoshegyi Lisieux-i Szent Teréz Plébániatemplom, 1174 Budapest, Szent István tér 1.
Támogatási összeg: 12.000.000,-Ft
Kivitelező: ALTUM Szakinfo Kft.

A kerületrész, a plébánia és templomunk rövid bemutatása:
Rákoshegy, Rákoskeresztúr délnyugati részén, a Budapest–Szolnok vasútvonal mentén, századunk első felében alakult ki, pontosabban 1921-ben Rákoskeresztúrnak a nagykátai vasútvonaltól északra és délre eső részén. A terület Podmaniczky-birtok volt. Podmaniczky Zsuzsanna, Vigyázó Sándorné 1893-ban kezdett itt parcellázni, és a kialakuló településrészt Zsuzsanna-telepnek hívták. 1880-ban a birtok egy részét – 477 holdat – eladták Fuchs Ignác vállalkozónak, aki szintén ily módon hasznosította. A vasút mellett a letelepedés előnyös volt, ezért a telekárak felemelkedtek. 1924-ben, 1931-ben újabb parcellázásokra került sor, és az egyre népesedő telepen sok iparos, munkás, vasutas, sőt tisztviselő és jómódú polgár vett háztelket. A villanegyedszerűen kialakított települést 1921-től nevezték Rákoshegynek. Lakóinak száma 1910–1941 között ugrásszerûen gyarapodott, köztük 1930-ban 2909 fő (69%) volt katolikus.

Az új telepesek főleg budapesti tisztviselők és jómódú polgárok voltak. Villanegyedszerűen építkeztek. Rákoskeresztúrhoz tartozott egyházilag. Kezdetben óvodában miséztek. Toldy Lászlóné 1924-ben alapítványt tett templomépítés céljára. Az alapítvány összege 100 ezer korona volt, 1928-ban a községtől telket kaptak, amelynek tulajdonjoga a községé maradt, de az egyháznak szolgalmi jogot biztosítottak. Egyházközsége 1925-ben, templomépítő bizottsága pedig 1928-ban alakult. Templomát Irsy László építész-tanár tervezte, alapkövét 1934-ben helyezték el és 1937. májusában Dr. Haász István tábori püspök szentelte fel. (660 m2). A templomot építő plébános, Dr. Béky László esperes már a templomszentelést nem élte meg, mert előtte fél évvel meghalt. A híveket ekkor még Rákoskeresztúr gondozta lelkileg az utód, Richter József keresztúri plébános vezetésével.

1941-ben alakult meg az önálló lelkészség, majd pedig 1948-tól plébánia lett. A templom főoltárát Grantner Jenő szobrászművész készítette,a Szent Teréz szobrot és két reliefet mintázott meg. A templom külső falánál Kisfaludi-Stróbl Zsigmond: Krisztus elesik a kereszttel című művészi értékű szobra látható. Liturgikus terét 1974-ben Csibi Gyula tervei szerint rendezték, 1979-ben kívül-belül festették ki. A belső festés tervét Nemcsics Antal professzor festőművész készítette. 1997-ben sor kerütl a tetőhéjazat teljes cseréjére és a homlokzat festésére. 1940-ben házat vásároltak a plébánia részére, ez ma is az egyházközség tulajdona. A plébánia az 1993-as egyházmegyei határrendezés során került a váci egyházmegyétől az esztergom-budapesti főegyházmegyéhez.

Szakmai program

A 2023. augusztus 5-i 130 km/h sebességű orkán erejű szél olyan erővel csapott le a XVII. kerület délnyugati részére, hogy minden utcát lezártak a kidőlt fák. Ez a vihar megtépázta az anyagi lehetőségek híján a rákoshegyi plébániatemplom tetejének régóta fel nem újított és meg nem erősített részeit. Az elnyert támogatás a 2023. évi viharkárok 2025-26-os helyreállítására irányult.

fotó: met.hu, HungaroMet Magyar Meteorológiai Szolgáltató Nonprofit Zrt.

Az orkán erejű szél által a nyilvánvalóan csak lamellákkal védett toronyablakokon vélhetően több száz liter felfelé zúduló eső által befolyó víz miatt a templom kórusa feletti mennyezet beázott. Mivel valamennyi biztosítási tételből ki van zárva mind az, ahová a víz akadálytalanul el tud jutni, így azzal kapcsolatban nem tud fizetni a biztosító. Ezért a templom torony ablak lamelláinak megjavítása volt az egyik legégetőbb feladat:

A templomtorony harangterének fa lamellái cserére szorulnak, egyes darabjai kihullottak, funkcióját csak részben képes ellátni. A régi korhadó fa lamellákat, zsaluziákat ki bontottuk. A templomtorony fa lamellái megépítésük óta, kiálltak minden vihart, építése óta a torony sose ázott be, de – a falakra felfelé mosott pókhálók tömegéből ítélve – felfelé fújt esőre nem volt tervezve, amelynek következtében az ázási nyomokból ítélve több száz liter víz juthatott a templomtoronyba. Mivel nem lehetett ablakkal lezárni, a szellőzés hiánya és a torony fa szerkezetének penészedésének veszélye miatt, ezért ez az esemény eleve ki van zárva a beázással kapcsolatos biztosítható káresemények közül. Az alsó részen beépített horganyzott és festett acél, a felső részen pedig a telekommunikációs szolgáltató kérésére az amúgy jó állapotú, de nem megfelelő profilú, dőlésszögű és sűrűségű kompozit anyagból készített lamellákat is le kellett cserélni. Az új lamellák megfelelő szögben lefelé lejtő Z profilúak sűrűbbek, és alakjuknak köszönhetően vitorla-hatás nélkül még a felfelé eső eső nagy részét is képesek most már valamelyest visszafordítani.

A régi lamellás zsalúzia:

Az új “Z” profillal ellátott, a csapó vagy a felfelé fújt esőt, visszafordítani képes új zsalúzia:

A zsalu ablakok felhelyezése:

A függőeresz csatornáinak cseréje: Elvégeztük a templom függőeresz csatornáinak és levezető csöveinek cseréjét a meglévő tartóvasak megtartásával. Az új rendszert horganylemez elemekből alakítottuk ki a szükséges dilatációk biztosításával. A kivitelezés során 110 fm ereszcsatorna és 52 fm lefolyócső került beépítésre a szükséges idomokkal együtt.

Az elérhetetlen és ezért nem tisztítható ereszek eltömődtek:

Ezeket a részeket tisztítható részekkel kellett lecserélni:

Teljes eresz részek kicserélése:

Életveszélyes attikafal felújítása: A templom jobb oldalán, a torony melletti attikafalon a horganylemez fedés megsérült, részben leesett. A helyreállítás során eltávolítottuk a sérült lemezek maradványait, megtisztítottuk a falazat tetejét a laza vakolat részek eltávolításával, majd 18 mm vastag OSB aljzatot rögzítettünk dűbelezéssel. Ezt követően 0,65 mm vastag horganylemezből készült, két vízorros fallefedést ragasztottunk teljes felületen enkolit ragasztóval. Az új fedés vízorr kialakítása biztonságosan lefedte az OSB aljzatot, és nem érintkezett a meglévő vörösréz lemezzel. A torony szegőlemezelésénél a falcsatlakozás tömítése elöregedett, több helyen kipergett, ezért a tömítést cseréltük, valamint a forrasztási hibákat kijavítottuk.

Teljesen szétmállott és a helyreállított attikafal teteje:

A sekrestye tető beázásának megszüntetése: A sekrestye ajtajánál jelentkező beázás megszüntetése érdekében átvizsgáltuk az ajtó feletti vápacsatorna szakaszt, amely rossz állapotban volt és több mechanikai sérülést mutatott. A feltárt hibákat kijavítottuk, a sérült szegéseket megigazítottuk, illetve szükség szerint cseréltük. A falazat és a lemezelés közötti hézagot szürke színű Sika tömítő anyaggal lezártuk.

Több helyen ehhez hasonló bádogozási hézagok, elmozdult cserepek okozták a csapadék szivárgását a sekrestyetető alá:

A templomtető hiányzó, törött és sérült paláinak cseréje: A palafedést részletesen átvizsgáltuk, és az épületen található törött és sérült palákat kicseréltük. A munkálatok során mintegy 150 darab pala cseréje történt meg, amelyeket a szakmailag elfogadott módon horganylemez csíkokkal rögzítettünk:

A lezajlott felújítás, meghosszabította a templom fedélszékének és héjazatának műszaki élettartamát, ugyanis az épületeink méreteihez mérve a bevételeink minimálisak, emiatt a teljeskörű és folyamatos állagmegóvás – amelynek elmaradása sok esetben egyes biztosítási eseményeket, és azok elbírálását is negatívan befolyásolja – anyagilag lehetetlen.

Köszönetnyilvánítások:
Ellentétben a mögöttünk álló minden szentmisén teli templomokkal telt évszázadhoz képest, mára már nyilvánvalóan a templom és a plébánia ingatlanainak méretei, messze meghaladják a rákoshegyi plébánia anyagi helyzetét. Mindemellett, hogy megmaradjunk, sőt növekedjünk, a plébániai közösségi élet színvonalát növeljük, fiatalságunkat megtartsuk, a helyi városrész valamennyi családját, magányosait, lelki és anyagi rászorulóit megszólítsuk és valódi lelki értéket átadó vallási alkalmakkal, és kulturális programokkal, meghívjuk és be is fogadjuk, olyan rendkívüli erőforrásokra van szükség, amely önmagában is – a számtalan elnyert kisebb pályázat mellett – nem beszélve a fenntartási költségekről, felemészti minden bevételünket. Ezért is fordult nagy reménységgel anyagilag megoldhatatlan műszaki helyzetünkben a Plébánia a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. pályázatán keresztül segítségért a Miniszterelnökséghez.  

Meg kell jegyeznünk, hogy a megnövekvő intenzitású esőzések a templom lábazatát, járdáját és lépcsőit is kikezdték. Tehát nemcsak a Miniszterelnökséghez adtunk be pályázatot, hanem a többi több éve károsodó vizesedő területre is felújítására is pályáztunk a Esztergom-Budapesti Főegyházmegyéhez, ahonnan támogatást is kaptunk. Köszönet a nehéz helyzetben való együttérzésért, és a minden évben nyújtott segítségért Dr. Erdő Péter bíboros, prímás, érsek úrnak.

Mindenféleképpen megemlítjük, és kifejezzük köszönetünket az érték- és állagmegóvó támogatás mellett, a rákoshegyi közösségek, és köztük a mi közösségünk kulturális és közösségi programjainak sok-sok éves támogatását a XVII. kerület, Rákosmente Önkormányzatának, Polgármesterének és önkormányzati képviselőinknek, Szabó Tibornénak és Kiss Lászlónak, az Önkormányzat minden munkatársának, akik a kulturális és műszaki támogatásukkal segítették közösségünket.

Külön köszönetünket fejezzük ki Dunai Mónikának, a Budapest 14. számú választókerületének országgyűlési képviselőjének támogatásáért, amellyel most is és ahogy mindig, felkarolja állagmegóvó és kulturális kezdeményezéseinket.

Örömünkre szolgált, hogy az épület élettartamának meghosszabbítása és műszaki állagának javítása megtörtént a támogatásnak köszönhetően :
A Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára „Plébániatemplomot ért viharkárok helyreállítása” támogatási célra támogatási előleg formájában 12.000.000,- Ft azaz tizenkétmillió forint vissza nem térítendő támogatást biztosított.
Azonosítószám: EGYH-EOR-25-P-0102
Támogatói okirat kelte: 2025. május 29.
Támogatói okirat Iktatószáma: HENTI/7297/2025.
Kedvezményezett: Budapest-Rákoshegyi Lisieux-i Szent Teréz Plébánia
Megvalósítási időszak: 2025. június 15. – 2026. február 28.